20171129

Év végi könyvajánló


Minden decemberben szoktam írni a blogomra évösszegzést, no meg filmajánlót is az ünnepekre, de idén a tarsolyomba borzasztóan kevés film került, írós kalandok sem értek, így kimarad mindkettő. De azért van itt egy-két dolog zsuzsyb piros tarsolyában is. :) Például ez a bódító cukorka: ha már nem bírjátok a karácsonyi "kénefa ráérmég elválok veszekfát hogynézmárki ennyitegyfáért jóleszazelső holafűrész szomszédnál holacellux megyünknagyihoz nemakarok minimaxkell jönjézuska nembajhabüdös" akkor cseréljétek le a csendes éj-lemezt és tegyétek be a Beautiful people beautiful problemst. :) Én az idén rongyosra hallgattam, (ezt is) jó nóta. De gondolom, ti szép emberek, hogy még annál is szebbek a problémáitok és még a kénefánál is tartalmasabbak és nyugisabbak az ünnepeitek, ezért inkább könyvajánlóval jövök. :)

Nem szokásom összeszámolni hány könyvet olvasok el egy évben, így nem tudom pontosan hány könyv közül is választok most kedvencet idei olvasmányként, csak azt tudom, hogy sokfélét olvastam. Ezek közül kedvenc könyvem Trevor Noah-tól a Born a crime volt. (hm, milyen érdekes, hogy tavaly is a legnagyobb élményt egy életrajzi mű nyújtotta) Sajnos a Born a crime nem jelent meg magyar fordításban - remélem, jövő évben valaki utána kapkod - de addig is olvassátok el nyugodtan angolul, én például  úgy éreztem, hogy ha nem angolul olvasnám át sem jönne ennyire a szerző eredeti humora.

20170703

Írók kérdőíve


Sütő Fannitól kaptam a meghívást, hogy kitöltsem én is az Írók kérdőívét. Őt Szaszkó Gabriella hívta meg. A nevükre kattintva az övékét is elolvashatjátok.

1. Milyen műfajban szoktál írni (novella, vers, regény, blog stb.)?
Regény. És blog.
Novellát csak rendkívül ritkán.
Időnként naplót is - kézzel - de ezek inkább saját magamhoz címzett sorok :D néha meg egy-egy bejegyzést valamiféle felsőbbrendű intelligenciának címzek. (gondolom, van ilyesmi is) Remélem, jól szórakozik. Ami viszont a regény mellett egy másik életre szóló műfaj, az a levél. Az hagyján, hogy fiatalkoromból egész nagy doboz levélgyűjtemény maradt hátra, bezsákolva rengeteg különféle visszaírogató emberektől, akik közül egyébként sokukra - bocs - már alig emlékszem, de modernebb változatban jelenleg is űzöm a műfajt. Egy barátommal nyolc év alatt kétezren felül váltottunk olyan levelet, amelyikben elbölcselkedünk, kibeszélünk, megkérdőjelezünk.... úgy kb. mindent. A regényemből származó idézet, amelyik múlt héten felkerült a Sötét örvény fb. oldalára is olyan sorokból áll, amelyek legelőször az egyik ilyen levélben fakadtak ki belőlem. Sajnos vagy sem, de tízszer többet irkálok személyes céllal, mint amennyit nyilvánosságnak. Azt említettem, hogy használtam már egyszer az írói vénámat arra, hogy vallási szervezetnek propaganda szöveget írjak? És azt, hogy még a lusta Mikulás helyett is én írtam válaszleveleket? :)
A bevásárlólistát csak azért nem említem, mert azt mindig otthon felejtem. :D Az utóbbi időben meg vannak ezek az úgynevezett kérdőívek...

20170612

Könyvhéten jártam


Idén a Budapestre való utazást igyekeztem rendesen megtervezni, most nem volt senki, aki áthúzza kalandos spontaneitással A részletek tervezgetését. Imádok a  családommal lenni, tekeregni, együtt élni meg élményeket, gyűjteni emlékeket, de annak is örülök, ha átélhetem az "egyedül útnak vágok", "ez az én utam"- érzést, és ez ilyen volt. Két dolgot tudtam biztosra: kizárólag nappal utazom, mert élvezni akarom azt, és az életemben egy idő óta első helyen abszolút minden előtt az alvás áll, de tényleg, :) és hogy itthonról szállást foglalok. Majdnem épp a tervezgetés lett a vesztem, de erről majd a legvégén...

    Most nem izgultam egyáltalán, még a dedikálás miatt sem, talán annak is betudható, hogy a több mint egy évtizednyi bezárkózás után áprilisban érdekesen kitágult a világom, és a kommunikációs képességem - ha nyúlfarknyit is -, de előrebillent. Elvárásaim sem voltak, de az "eredeti fantázia" birtokában elképzeltem, hogy akár a két véglet lehetősége is benne van a pakliban - természetesen lelki szemem facebook képekben fantáziál már - hogy: "íme, Bartos Zsuzsánál milyen hosszú sor áll!" :D és a másik képlehetőség, ahogyan végig magányosan üldögélek a tova vonuló tömeg árnyékában és könnyes szemmel olvasgatom az Alkonyőrzőket (ha már megírtam, ugye) :)))

    Hát szerencse mindkét véglet elkerült, igazán életízűre sikerült. :) Köszönöm mindenkinek, aki odajött az asztalhoz, akár egy könyvjelzőért is, és Lucára biztosan mindig emlékezni fogok, mint első dedikáltatóra, ahogyan Róbert Katalin és Bessenyei Gábor barátságát is a legfelső polcon fogom megőrizni az emlékeimben. 
    Köszönöm a kiadónak a szervezést.
   Örültem, hogy találkozhattam Szaszkó Gabriellával, Fekete Judittal, Barsiné Gál Erikának köszönöm, hogy megkeresett, jó volt végre látni őt és utólag azt érzem, annyira jó lenne még többet beszélgetni. 
Egy regény megjelenésében nagyon sok szerepe van a háttérben a szerkesztőnek. Köszönöm Róbert Katalinnak az Alkonyőrzők szerkesztőjének, hogy velem volt.
Kae Westa meglátogatott
 
Deszyvel beszélgetni nagyon tartalmas tud lenni
   Örülök, hogy a délutánt Gáborral és Katával Varga Bea és Deszy társaságában töltöttük, és a beszélgetések során ledöbbentem, hogy ekkora olvasottság is létezik, szerintem én kilenc élettel sem tudnám Deszyt követni.
   Amivel igazán sokat gazdagodtam aznap, az nekem Róbert Katalin jobb megismerése volt. Annyira szép és kellemes személyiség, hogy észrevétlenül is a bűvkörébe kerülsz és a csodálójává válsz.

   Könyvekből ezeket vásároltam, és bár szerettem volna sokkal többet, most csak ennyi fért bele. A HVG standtól volt a legnehezebb eljönni, szinte már fulladoztam a lemondástól, annyi mindent szerettem volna onnan beszerezni. :(
A fák titkos életét vásároltam magamnak, és már látom ráérősen belelapozva, hogy abszolút kedvenc lesz. A többit ajándéknak szántam édesanyámnak, valamint a lányaimnak. Lábjegyzet: ö, nem, a Batman nem édesanyámnak.
Update: a lányom azóta lenyúlta A fák titkos életét, ő olvassa és az ő polcán fog csücsülni is, nem maradt más, mint felnőni, és összefogni Batmannel  :)

20170607

Könyvhétre készülök


A 88. Ünnepi Könyvhét lesz az első ilyen nagyobb könyves rendezvény, amin részt veszek. Június 10-én, szombaton délután 16 - 17 óra között dedikálom az Alkonyőrzőket a Könyvmolyképző Kiadó standjánál, mindkét változatát. Ígérem, nem a klónomat küldöm,  és könyvjelzők is lesznek nálam.  :)
Ha szeretnétek dedikáltatni a könyvet, találkozni, rám köszönni, vagy csak simán elkotyogni, hogy hol lehet a legtöbb ízválasztékból fagyit venni, akkor itt a lehetőség. (A következő könyvmegjelenésig valószínűleg nem fogok jönni, és akkor az még nem is biztos, hogy az lesz-e, és ha igen, mikor.) Terveim szerint egész szombaton a téren és a környékén fogok tappogni, de valószínűlegezleszbelőle lehet kb. így:
:)

    Ma estig zajlik egy nyereményjáték is az írós facebook oldalamon, dalt vagy verset posztolhattok nyárestével vagy időmúlással kapcsolatosan, és egy könyvvel gazdagodtok.
   Nekem a nyárestékről leginkább a gyerekkori falusi, időtlennek érzékelt esték ugranak be. Őrizem a képet, ahogyan a környékbeli öregek késő sötétedésig összeülnek a kapuk előtti padon beszélgetni, nevetni, és én ettől úgy érzem, hogy a világban "minden rendben van". :) Aztán ott vannak a ráérősen fakuló alkonyatok, ahogyan a poros, jóleső fáradtság a mezőről vagy az erdei útról hazaballag, és ahogyan a végére az illatokba beleolvadok. Hálás vagyok, hogy azt is felidézhetem mekkora a nyugalma az éjnek, amikor az égmorgás a szabadban csak valahonnan messziről szól bele. De őrizgetem magamban azt is, hogy egyetlen vihar akkor még nem űzhette tova a nyarat, és hogy akkor is meleg maradt meztelen talpam alatt a föld, amikor már fölöttem rideg szikrázással roskadásig telt az ég.


-

20170316

Újjáéledt helyeken

Mitől élő, aki nem szereti a nyitott kérdéseket? Mije marad és tart-e valahová, akinek mindenre van válasza, aki mindent meg tud magyarázni? És hogyan más az ember, aki nem hisz abban, hogy "több dolgok vannak földön és égen, mintsem bölcselmünk álmodni képes"? Nem, nem, nem az a kérdés, hogy csodák vagy természetfeletti összefüggések léteznek-e, vagy ad-e bármiféle hit nekünk időnként szárnyakat, hanem hogy milyen emberré tesz engem, ha nem tartok bármit lehetségesnek. Milyen  emberré tesznek a válaszok? Hiszen "a véleményalkotás azt jelenti, hogy a végtelen folyamat egyik pontján megállítottuk a gondolkodásunkat, „álláspontunk” lett." (Popper Péter)
    Vajon ha tényleg fontosak lennének a végső válaszok, nem kaptuk volna-e meg őket készen és félreérthetetlenül? Vagy az élet értelme pont a kérdések megválaszolatlansága - és az ebben rejlő szabadságunk?
    A válaszok változhatnak az életünk során - jó esetben változnak is - de lássuk be, a kérdések évszázadok óta :) ugyanazok maradnak.

20170227

Oscar-jelöltekről



Az utóbbi években mindig elmondtam, melyik a kedvencem az Oscar-jelölt filmek közül és miért. Az idén nem volt kedvem filmeket nézni, de aztán kicsit lesérültem, és a lelassulásban meglestem párat a jelöltek közül. (A Hell or high watert és Mel Gibson háborús drámáját nem láttam, az előbbihez szinte biztos, hogy nem fogok ezután sem érezni elég kíváncsiságot, az utóbbihoz csak egy megfelelőbb pillanat kell majd.)

     Azt már megszoktam, hogy minden évben tévednek a díjkiosztásnál, ööö… mármint sosem annak a filmnek adják, amelyik szerintem a leginkább megérdemelné. :) Ezzel lehetünk így páran, mivel ehhez mindenki ért, na. Mindenki… :)

     Kivétel nélkül tetszettek a megnézett jelölt filmek, érdekesek, egyediek, és ugyanakkor mind fontosak is. A La La Landről már áradoztam ugye a múltkor pár sort, hadd említsem meg most a Lion-t is. Élmény volt, és a kisgyerek benne annyira imádnivaló, a szerepben pedig hát remekel! Hagyjatok már Goslinggal, Affleckekkel és hasonló társaikkal. :) A Moonlight csendes drámája valóban szívbemarkoló, az Arrival hangulata, képi világa és csavaros sztorija varázslatos, a Hidden figures-ben pedig annyira élvezhető figurákat kapunk, hogy a film után az ember szégyenkezve sokáig lesüti a szemét, amiért ő nem egy fekete okos nő. :)

20171129

Év végi könyvajánló

0 megjegyzés

Minden decemberben szoktam írni a blogomra évösszegzést, no meg filmajánlót is az ünnepekre, de idén a tarsolyomba borzasztóan kevés film került, írós kalandok sem értek, így kimarad mindkettő. De azért van itt egy-két dolog zsuzsyb piros tarsolyában is. :) Például ez a bódító cukorka: ha már nem bírjátok a karácsonyi "kénefa ráérmég elválok veszekfát hogynézmárki ennyitegyfáért jóleszazelső holafűrész szomszédnál holacellux megyünknagyihoz nemakarok minimaxkell jönjézuska nembajhabüdös" akkor cseréljétek le a csendes éj-lemezt és tegyétek be a Beautiful people beautiful problemst. :) Én az idén rongyosra hallgattam, (ezt is) jó nóta. De gondolom, ti szép emberek, hogy még annál is szebbek a problémáitok és még a kénefánál is tartalmasabbak és nyugisabbak az ünnepeitek, ezért inkább könyvajánlóval jövök. :)

Nem szokásom összeszámolni hány könyvet olvasok el egy évben, így nem tudom pontosan hány könyv közül is választok most kedvencet idei olvasmányként, csak azt tudom, hogy sokfélét olvastam. Ezek közül kedvenc könyvem Trevor Noah-tól a Born a crime volt. (hm, milyen érdekes, hogy tavaly is a legnagyobb élményt egy életrajzi mű nyújtotta) Sajnos a Born a crime nem jelent meg magyar fordításban - remélem, jövő évben valaki utána kapkod - de addig is olvassátok el nyugodtan angolul, én például  úgy éreztem, hogy ha nem angolul olvasnám át sem jönne ennyire a szerző eredeti humora.
Read full post »

20170703

Írók kérdőíve

0 megjegyzés

Sütő Fannitól kaptam a meghívást, hogy kitöltsem én is az Írók kérdőívét. Őt Szaszkó Gabriella hívta meg. A nevükre kattintva az övékét is elolvashatjátok.

1. Milyen műfajban szoktál írni (novella, vers, regény, blog stb.)?
Regény. És blog.
Novellát csak rendkívül ritkán.
Időnként naplót is - kézzel - de ezek inkább saját magamhoz címzett sorok :D néha meg egy-egy bejegyzést valamiféle felsőbbrendű intelligenciának címzek. (gondolom, van ilyesmi is) Remélem, jól szórakozik. Ami viszont a regény mellett egy másik életre szóló műfaj, az a levél. Az hagyján, hogy fiatalkoromból egész nagy doboz levélgyűjtemény maradt hátra, bezsákolva rengeteg különféle visszaírogató emberektől, akik közül egyébként sokukra - bocs - már alig emlékszem, de modernebb változatban jelenleg is űzöm a műfajt. Egy barátommal nyolc év alatt kétezren felül váltottunk olyan levelet, amelyikben elbölcselkedünk, kibeszélünk, megkérdőjelezünk.... úgy kb. mindent. A regényemből származó idézet, amelyik múlt héten felkerült a Sötét örvény fb. oldalára is olyan sorokból áll, amelyek legelőször az egyik ilyen levélben fakadtak ki belőlem. Sajnos vagy sem, de tízszer többet irkálok személyes céllal, mint amennyit nyilvánosságnak. Azt említettem, hogy használtam már egyszer az írói vénámat arra, hogy vallási szervezetnek propaganda szöveget írjak? És azt, hogy még a lusta Mikulás helyett is én írtam válaszleveleket? :)
A bevásárlólistát csak azért nem említem, mert azt mindig otthon felejtem. :D Az utóbbi időben meg vannak ezek az úgynevezett kérdőívek...

Read full post »

20170612

Könyvhéten jártam

4 megjegyzés

Idén a Budapestre való utazást igyekeztem rendesen megtervezni, most nem volt senki, aki áthúzza kalandos spontaneitással A részletek tervezgetését. Imádok a  családommal lenni, tekeregni, együtt élni meg élményeket, gyűjteni emlékeket, de annak is örülök, ha átélhetem az "egyedül útnak vágok", "ez az én utam"- érzést, és ez ilyen volt. Két dolgot tudtam biztosra: kizárólag nappal utazom, mert élvezni akarom azt, és az életemben egy idő óta első helyen abszolút minden előtt az alvás áll, de tényleg, :) és hogy itthonról szállást foglalok. Majdnem épp a tervezgetés lett a vesztem, de erről majd a legvégén...

    Most nem izgultam egyáltalán, még a dedikálás miatt sem, talán annak is betudható, hogy a több mint egy évtizednyi bezárkózás után áprilisban érdekesen kitágult a világom, és a kommunikációs képességem - ha nyúlfarknyit is -, de előrebillent. Elvárásaim sem voltak, de az "eredeti fantázia" birtokában elképzeltem, hogy akár a két véglet lehetősége is benne van a pakliban - természetesen lelki szemem facebook képekben fantáziál már - hogy: "íme, Bartos Zsuzsánál milyen hosszú sor áll!" :D és a másik képlehetőség, ahogyan végig magányosan üldögélek a tova vonuló tömeg árnyékában és könnyes szemmel olvasgatom az Alkonyőrzőket (ha már megírtam, ugye) :)))

    Hát szerencse mindkét véglet elkerült, igazán életízűre sikerült. :) Köszönöm mindenkinek, aki odajött az asztalhoz, akár egy könyvjelzőért is, és Lucára biztosan mindig emlékezni fogok, mint első dedikáltatóra, ahogyan Róbert Katalin és Bessenyei Gábor barátságát is a legfelső polcon fogom megőrizni az emlékeimben. 
    Köszönöm a kiadónak a szervezést.
   Örültem, hogy találkozhattam Szaszkó Gabriellával, Fekete Judittal, Barsiné Gál Erikának köszönöm, hogy megkeresett, jó volt végre látni őt és utólag azt érzem, annyira jó lenne még többet beszélgetni. 
Egy regény megjelenésében nagyon sok szerepe van a háttérben a szerkesztőnek. Köszönöm Róbert Katalinnak az Alkonyőrzők szerkesztőjének, hogy velem volt.
Kae Westa meglátogatott
 
Deszyvel beszélgetni nagyon tartalmas tud lenni
   Örülök, hogy a délutánt Gáborral és Katával Varga Bea és Deszy társaságában töltöttük, és a beszélgetések során ledöbbentem, hogy ekkora olvasottság is létezik, szerintem én kilenc élettel sem tudnám Deszyt követni.
   Amivel igazán sokat gazdagodtam aznap, az nekem Róbert Katalin jobb megismerése volt. Annyira szép és kellemes személyiség, hogy észrevétlenül is a bűvkörébe kerülsz és a csodálójává válsz.

   Könyvekből ezeket vásároltam, és bár szerettem volna sokkal többet, most csak ennyi fért bele. A HVG standtól volt a legnehezebb eljönni, szinte már fulladoztam a lemondástól, annyi mindent szerettem volna onnan beszerezni. :(
A fák titkos életét vásároltam magamnak, és már látom ráérősen belelapozva, hogy abszolút kedvenc lesz. A többit ajándéknak szántam édesanyámnak, valamint a lányaimnak. Lábjegyzet: ö, nem, a Batman nem édesanyámnak.
Update: a lányom azóta lenyúlta A fák titkos életét, ő olvassa és az ő polcán fog csücsülni is, nem maradt más, mint felnőni, és összefogni Batmannel  :)

Read full post »

20170607

Könyvhétre készülök

0 megjegyzés

A 88. Ünnepi Könyvhét lesz az első ilyen nagyobb könyves rendezvény, amin részt veszek. Június 10-én, szombaton délután 16 - 17 óra között dedikálom az Alkonyőrzőket a Könyvmolyképző Kiadó standjánál, mindkét változatát. Ígérem, nem a klónomat küldöm,  és könyvjelzők is lesznek nálam.  :)
Ha szeretnétek dedikáltatni a könyvet, találkozni, rám köszönni, vagy csak simán elkotyogni, hogy hol lehet a legtöbb ízválasztékból fagyit venni, akkor itt a lehetőség. (A következő könyvmegjelenésig valószínűleg nem fogok jönni, és akkor az még nem is biztos, hogy az lesz-e, és ha igen, mikor.) Terveim szerint egész szombaton a téren és a környékén fogok tappogni, de valószínűlegezleszbelőle lehet kb. így:
:)

    Ma estig zajlik egy nyereményjáték is az írós facebook oldalamon, dalt vagy verset posztolhattok nyárestével vagy időmúlással kapcsolatosan, és egy könyvvel gazdagodtok.
   Nekem a nyárestékről leginkább a gyerekkori falusi, időtlennek érzékelt esték ugranak be. Őrizem a képet, ahogyan a környékbeli öregek késő sötétedésig összeülnek a kapuk előtti padon beszélgetni, nevetni, és én ettől úgy érzem, hogy a világban "minden rendben van". :) Aztán ott vannak a ráérősen fakuló alkonyatok, ahogyan a poros, jóleső fáradtság a mezőről vagy az erdei útról hazaballag, és ahogyan a végére az illatokba beleolvadok. Hálás vagyok, hogy azt is felidézhetem mekkora a nyugalma az éjnek, amikor az égmorgás a szabadban csak valahonnan messziről szól bele. De őrizgetem magamban azt is, hogy egyetlen vihar akkor még nem űzhette tova a nyarat, és hogy akkor is meleg maradt meztelen talpam alatt a föld, amikor már fölöttem rideg szikrázással roskadásig telt az ég.


-
Read full post »

20170316

Újjáéledt helyeken

0 megjegyzés
Mitől élő, aki nem szereti a nyitott kérdéseket? Mije marad és tart-e valahová, akinek mindenre van válasza, aki mindent meg tud magyarázni? És hogyan más az ember, aki nem hisz abban, hogy "több dolgok vannak földön és égen, mintsem bölcselmünk álmodni képes"? Nem, nem, nem az a kérdés, hogy csodák vagy természetfeletti összefüggések léteznek-e, vagy ad-e bármiféle hit nekünk időnként szárnyakat, hanem hogy milyen emberré tesz engem, ha nem tartok bármit lehetségesnek. Milyen  emberré tesznek a válaszok? Hiszen "a véleményalkotás azt jelenti, hogy a végtelen folyamat egyik pontján megállítottuk a gondolkodásunkat, „álláspontunk” lett." (Popper Péter)
    Vajon ha tényleg fontosak lennének a végső válaszok, nem kaptuk volna-e meg őket készen és félreérthetetlenül? Vagy az élet értelme pont a kérdések megválaszolatlansága - és az ebben rejlő szabadságunk?
    A válaszok változhatnak az életünk során - jó esetben változnak is - de lássuk be, a kérdések évszázadok óta :) ugyanazok maradnak.
Read full post »

20170227

Oscar-jelöltekről

3 megjegyzés


Az utóbbi években mindig elmondtam, melyik a kedvencem az Oscar-jelölt filmek közül és miért. Az idén nem volt kedvem filmeket nézni, de aztán kicsit lesérültem, és a lelassulásban meglestem párat a jelöltek közül. (A Hell or high watert és Mel Gibson háborús drámáját nem láttam, az előbbihez szinte biztos, hogy nem fogok ezután sem érezni elég kíváncsiságot, az utóbbihoz csak egy megfelelőbb pillanat kell majd.)

     Azt már megszoktam, hogy minden évben tévednek a díjkiosztásnál, ööö… mármint sosem annak a filmnek adják, amelyik szerintem a leginkább megérdemelné. :) Ezzel lehetünk így páran, mivel ehhez mindenki ért, na. Mindenki… :)

     Kivétel nélkül tetszettek a megnézett jelölt filmek, érdekesek, egyediek, és ugyanakkor mind fontosak is. A La La Landről már áradoztam ugye a múltkor pár sort, hadd említsem meg most a Lion-t is. Élmény volt, és a kisgyerek benne annyira imádnivaló, a szerepben pedig hát remekel! Hagyjatok már Goslinggal, Affleckekkel és hasonló társaikkal. :) A Moonlight csendes drámája valóban szívbemarkoló, az Arrival hangulata, képi világa és csavaros sztorija varázslatos, a Hidden figures-ben pedig annyira élvezhető figurákat kapunk, hogy a film után az ember szégyenkezve sokáig lesüti a szemét, amiért ő nem egy fekete okos nő. :)
Read full post »